AZ AGASSIZ TÖRTÉNETE

Louis Agassiz neves európai természettudományi professzor volt, aki több könyvet és számos tudományos cikket publikált, a Harvardon végzett oktatói munkája mellett. Mindennek óratörténeti jelentősége van, hiszen a professzor testvére Auguste Agassiz 1847-ben átvette a korábbi munkáltatója óragyártó cégének irányítását Saint-Imier-ben, és megalapította saját cégét, az „AGASSIZ"-t annak jellegzetes logójával, ami a bátyja, Louis zoológia terén elért eredményei előtt tisztelegve egy hal alakot ábrázol.

Auguste Agassiz a saját gyrának alapításával egyben a LONGINES alapítójaként is tetszeleghet és a saját márkájának eltűnése ellenére a Longines-ben ő maga is tovább él. Na de miért is? Agassiz az Egyesült Államokban élő testvére és családja befolyásának köszönhetően kereskedelmi irodát hozott létre New Yorkban, ahonnan óráit az új kontinensen terjesztette és rövid időn belül az Agassiz vezetéknév nagyon jól csengett a tengeren túl, olyannyira, hogy a TIFFANY az óráiba Patek és Agassiz szerkezeteket épített. Ekkor kerül a képbe Ernest Francillion (a Longines alapítója), Auguste Agassiz unokaöccse aki fokozatosan előtérbe került nagybátyja üzletében, majd végül betegsége miatt Agassiz átadja neki cége irányítását. Később Ernest vásárolt egy földet „les Longines”-ban (jelentése: hosszú legelő, egyben a márka nevének eredete) és megalapította saját óramárkáját az amerikai tapasztalatok alapján már "automatizált" üzenként amelyet Longines-nek nevezett el. Auguste Agassiz segített pénzügyileg finanszírozni unokaöccse projektjét, de nem hagyta eltűnni a saját márkáját sem, így visszaadta a stafétabotot fiának, George Agassiznak. 1876-ban elváltak a márkák útjai, azonban nem jelenthető ki, hogy a két cég egyáltalán ne működött volna együtt a gyártás terén (ezt igazolja az alábbi kép is).

Az Agassiz és a Longines órákat közösen mutatták be a Philadelphiai Világkiállításon és termékeik amerikai forgalmazása is J. Eugene Robert által történt. August Agassiz 1877-ben halt meg, és cégéhez kapcsolódó jogkat és szabadalmakat pár évvel később 1886-ban Auguste Sandoz szerezte meg (ő volt a névadója a FORD híres A modelljének fedélzeti óráit gyártó Vuille Sandoz óragyárnak). Az Agassiz órái nagyon nagyra becsült darabok voltak és áraik megegyeztek a Patek Philippe exportórák áraival vagy a legmagasabb minőségű amerikai órákkal, amint ezt egy kiskereskedő Harry Burton (Scranton, Pennsylvania) késői katalógusában láthatjuk.